Zöld tető története

Publikálva: 2015/04/11

Mi is az a zöld tető:

Van egy hely a fejünk felett, mely megvéd minket a külső környezettől, túlzott naptól, esőtől, hótól, sokat költünk a kialakítására, elkészülte után mégsem nézzük meg szinte soha. Ez a hely a tető. A madaraknak és a felettünk elszálló repülőgépről kíváncsiskodóknak választunk mediterrán vagy modern, beton vagy kerámiacserepet. Pedig lehetőségünk lenne arra, hogy a közvetlen környezetünkben természetbarát környezetet teremtsünk magunknak és a körülöttünk élő állatoknak, növényeknek. Ahogy Le Corbusier mondta: visszanyerjük a városnak, amit az építkezéssel elvesztett.

Ez a megoldás a tetőkert vagy ahogy szaknyelv mondja: a zöldtető, mely nem a burkolat színét jelenti, hanem alapanyagát, a növényt. A szerkezet megtervezett egységet jelent, melyben a tetőszigetelés és a vegetáció egymással össze van hangolva.

Története:

Az első mondai tetőkertek Szemiramisz függőkertje, aminek valóságalapja II. Nabukodonozor (i.e. 602–562.) újbabiloni uralkodó feleségének, Amitesz királynőnek a teraszkertje. Említést érdemelnek még az indiai mogulok tetőkertjei, valamint a Római Birodalom belső udvarai, edénykertjei. A zöldtető a reneszánsz korban újra kedveltté vált, elsősorban a paloták, villák építésekor. Később, a polgárosodás korában is csak a módosabb otthonokban alakítottak ki tetőn kerteket.

Zöld tető története Szemiramisz kertje
Chirch of Carldbak Chirch of Carldbak

Másik előzményként említhetőek a hagyományosan természet közeli megközelítésből származó, elsősorban az építőanyag-hiányos, illetve nagyon zord területeken kialakult izlandi tőzeg- és földházak, valamint az észak-európai fűtetős mezőgazdasági épületek.

A tradicionális skandináv tető 22-34°-os faszerkezetére kátránnyal kezelt nyírkéreg-szigetelés, 20 cm földtakarás és minimum moha-, zuzmó- vagy algaszőnyeg kerül. A mai Magyarországon dombházként létesülnek hasonlók, illetve az Állatkert Bölényházának tetején védett növénytársulás “gyeptégláival” történt a telepítés, mely ma már önfenntartó.
Zöld tető Bölényház Bölényház

A modern kori zöldtetőépítési hullám az 1900-as évek elején indult, de az igazi áttörést a korszerű szigetelőanyagok megjelenése hozta. A mozgalom elsősorban Németországban tudott teret hódítani.

A német FLL = Forschungsgesellschaft Landschaftsentwicklung und Landschaftsbau eV. (Környezetfejlesztési és Tájépítési Kutatótársaság) 1982-ben adta ki első átfogó publikációját a zöldtetők alkalmazásáról és előnyeiről, melyet később kiterjesztett az extenzív tetőkre és a zöldhomlokzatokra is, valamint kibővített a gyökérerózió elleni védelemmel és a szigetelőanyagok minőségi elvárásaival. 1997-ben dolgozták ki a Németországban érvényes értékelési és beszámíthatósági módszereket. Több ország követte a példát a követelményrendszerek és irányelvek kidolgozásában, és a zöldtető divattá vált az építészek körében is.

Zöldtető felhasználás